Történelem:

A felkelő nap országaként is ismert Japán történelme több mint 2000 évre tekint vissza. Történelme az i. e. 5. században kezdődik, amikor a Yamato-klán szerez uralmat az ország egy része felett. Az első igazi birodalmat a Teuso család hozta létre. A buddhizmus elterjedése után (i. sz. 6-7. század) Japán abszolút monarchiává válik, élén a császárral.

A kontinensről származó, elsősorban kínai műveltség a buddhizmussal és a konfucianizmussal együtt terjedt Japánban. Japán elfogadta és integrálta a kínai kultúra sok más elemét is: az írásbeliséget, a mezőgazdasági ismereteket, az építészetet és más mesterségeket, költészetet és egyéb művészeteket, jogot, államigazgatást. Így jött létre a Heian-korszak (akkor elsősorban még elit-) kultúrája

A császár hatalmának hanyatlása után, a 12. században kezdődött a tartományi nemesség és a sógunok (katonai vezetők) uralma, ekkor a busido - a japán lovag-ideál – vált a fő kulturális és erkölcsi eszménnyé. Új kulturális jelenségek fejlődtek ki, mint például a teaszertartás, az ikebana (hagyományos japán virágkötészet), a nó-színház, a kabuki bábszínház és az ukiyoe (fa nyomódúcról készült zsánerképek), ezek később a köznép körében is népszerűkké váltak.

Japánt 1543-ban érték el az európai felfedezők. A sógunátus féltette az ország függetlenségét és tartott a keresztény tanításoktól, ezért 1612-ben betiltotta a keresztény vallást és 1614-ben bezárta az országot a külföldiek előtt. Az ekkor kezdődött, úgynevezett Edo-korszakban a japánok sem utazhattak külföldre.

Japán bezártsága majd három évszázadig tartott, míg végül Meidzsi császár 1867-ben megnyitotta az országot, visszaállította a császári hatalmat és nagy ívű modernizációba kezdett. A császárság székhelyét, az akkori Edo-t Tokiónak (tó-kjó, azaz ’keleti főváros’) nevezték át, az 1889-es alkotmány pedig Japánt alkotmányos monarchiává tette. Japán a XIX. század végén, illetve a XX. század elején többször viselt háborút szomszédaival, elfoglalta Koreát, Tajvant és Mandzsúriát.

A második világháború során Japán a tengelyhatalmakkal lépett szövetségre, és megpróbálta teljesen uralma alá vonni a csendes-óceáni térséget. 1941-ben Pearl Harbor bombázásával hadba lépett az Egyesült Államok ellen, amely azonban később visszafoglalta a korábban Japán által elfoglalt területeket, majd 1945 augusztusában atomfegyvert vetett be Japán ellen (Hiroshima és Nagasaki). Japán megadta magát a szövetséges hatalmaknak.

Az ország az amerikai haderők megszállása alá került, függetlenségét csak 1950-ben kapta vissza. A második világháború után gazdaságilag és infrastrukturálisan összeomlott Japán ma a világ egyik gazdasági szuperhatalma.

Forrás: http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/japan_info/japan_info2.htm