Földrajz:

A Japánt alkotó négy nagyobb és körülbelül négyezer kisebb szigetből álló szigetcsoport nagyjából észak-déli irányban, majdnem négyezer kilométer hosszan húzódik az eurázsiai kontinenssel többé-kevésbé párhuzamosan.

Legfontosabb szigetei északról délre: Hokkaido, Honshu (a legnagyobb a főszigetek közül), Shikoku és Kyushu.

Az ország területének 73%-át a főszigeteken átívelő Japán-Alpok hegyvonulatai borítják. A legnagyobb japán hegy a Fudzsi (Fuji-san), 3776 méter magas. Japánban igen kevés a mezőgazdaságilag megművelhető földterület és a gazdaságosan kitermelhető ásványkincs. Mivel vulkanikus zónában fekszik, a kisebb földrengések úgyszólván mindennaposak, egyéb vulkanikus tevékenységek pedig az egész ország területén érezhetőek: ennek köszönheti Japán többek között számtalan meleg forrását.

Mivel a szigetcsoport észak-déli irányban húzódik, kiterjedése miatt Japánban nagyon változatos az éghajlat. Az északi Hokkaidón a nyár enyhe, a tél hosszú, hideg, néha erős havazással. Honshu középső és nyugati területein (Tokió, Nagoya, Kiotó, Oszaka) enyhe a tél, ritkán esik a hó, a nyár meleg és csapadékos.

Vallás:

Japán lakosságának többsége egyszerre két jelentős vallást gyakorol, a sintót és a buddhizmust. A vallás története Japánban különböző vallásos hagyományok kölcsönös egymásra hatásának folyamata. Ellentétben Európával, ahol a kereszténység ’legyőzte’ a pogány szokásokat, az őshonos japán hitvilág, a shintó és annak hagyományai Japán korai történelme óta egészen a mai napig folyamatosan léteznek. A buddhizmus Kínán és Koreán keresztül a i. sz. 6. században jutott el Japánba, így ez a két vallás több mint 1500 éve létezik egymás mellett és hat egymásra. Japán lakosságának körülbelül egy százaléka keresztény.

A japán állam és kormányzat

Államigazgatás

Japán parlamentáris demokrácia (1890-ben Japánban jött létre Ázsia első parlamentje), államformája alkotmányos monarchia. A jelenlegi alkotmány 1945. május 3.-án lépett hatályba. A parlament kétkamarás, 480 tagú alsó- és 257 tagú felsőházzal. A végrehajtó hatalom, azaz a japán kormány a parlamentnek felel tevékenységéért. Japánban jelenleg, a miniszterelnök hivatalaként működő Kabinetirodán kívül, nyolc minisztérium van. Japánban általános választójog van, minden 20. életévét betöltött japán állampolgár szavazhat.

A japán kormány honlapját a következő címen találja meg:

http://www.kantei.go.jp/foreign/index-e.html

Szintén ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe anyaintézményünk, a japán Külügyminisztérium honlapját, ahol Japán külpolitikájával, országunknak a világban betöltött szerepével, befektetési lehetőségekkel kapcsolatos információt és friss híreket egyaránt talál (angol és japán nyelven):

www.mofa.go.jp

Önkormányzati igazgatás

Japán kilenc nagyobb régióra, ezek pedig 44 kormányzóságra (más néven prefektúrára), illetve kormányzósági jogú nagyvárosra oszlik. A régiók É-D-i irányban haladva a következők: Hokkaido, Tohoku, Kanto, Chubu, Kinki vagy Kansai, Chugoku, Shikoku, és Kyushu-Okinawa.

Számos magyar városnak van testvérvárosa Japánban. A japán és magyar városok közötti testvérvárosi kapcsolatokról itt tudhat meg többet.

Nyelv

A japán nyelv pontos eredete még mindig nem tisztázott, a legvalószínűbb, hogy a koreai nyelvvel és az altaji nyelvcsaláddal rokon. Szerkezetében ezekre a nyelvekre hasonlít, szavainak egy része pedig, éppúgy, mint az írása, a kínaiból származik (de annak nem rokona). A japán nyelv háromféle írásrendszert használ: az ideografikus, azaz jelentéseket rögzítő úgynevezett kanji-kat (kandzsi), valamint az ezekből kialakult, leegyszerűsödött hangjelölő írást: a hiraganá-t és katakaná-t. Előbbit főleg a szavak ragozásához, toldalékolásához, utóbbit pedig idegen eredetű és hangutánzó szavak leírására használjuk. Valamivel több mint négyezer kandzsi írásjegy és 46-46 hiragana- és katakana-jel használatos a mai japán nyelvben.

A japán kiadványokban, könyvekben sokszor fentről lefelé és jobbról balra kell olvasni (és lapozni). 1942 óta a vízszintes írás is elfogadott. A japán nyelvben nincs kis- és nagybetű, nem használnak szóközt. A japán nyelv nehezen tanulható, kevés japán beszél jól idegen nyelveket, ezért odautazás előtt –vészhelyzetek esetére- érdemes megtanulni néhány alapvető japán szót és kifejezést. Ha ide kattint, egy hasznos és részletes japán szószedetet talál. Nyelvjárási különbségek vannak ugyan Japánban, de a standard, ’irodalmi’ nyelvet a legtöbb helyen beszélik.

Himnusz: 

Zene: Hayashi Hiromori, szövege egy több mint ezer eves waka-vers, melynek szerzője ismeretlen.

 

 

 

 

 

 

Forrás: http://www.hu.emb-japan.go.jp/hun/japan_info/japan_info2.htm